2015. máj. 31.

Lehetséges

Sziasztok! :) Szeretnék elnézést kérni, hogy eddig várattalak titeket, de mentségemre szóljon, hogy muszáj volt tanulnom a vizsgáimra, nem mellesleg két napos osztálykiránduláson voltam. Szeretnék megköszönni minden véleményt, kommentet, amiket tőletek kapok. Egyszerűen hihetetlennek tartom azt, hogy blog hamarosan eléri az 50 feliratkozót, juppi!!!! Segítsetek nekem, hogy sikerüljön elérni ezt a csodálatos kerek számot! :) Nem is húzom tovább az időtöket, következzen az új rész, jó olvasást kívánok nektek, és boldog Gyereknapot!

 

Megsokszorozódtak a csókok, ellenben a rajtunk lévő ruháinkból egyre kevesebb lett. Louis mellkasát feszes fehér pólója takarta, amit mindenképpen el akartam távolítani róla. Benyúltam a vékony anyag alá, és izmos hasát tapogattam, miközben a tudtára adtam, hogy mi a célom. Egy pillanatra elszakad tőlem, és áthúzta fején a pólóját, majd hanyagul a földre hajította. Mivel keveset láttam belőle, próbáltam kitapogatni, és elképzelni napbarnított testét. Végig húztam a kezem tetovált mellkasán, ő pedig közelebb húzott magához csípőmnél fogva. Kócos hajamba túrt, és a markába fogta, ügyelve arra, hogy ne fájjon nekem.
- Menjünk a szobámba – motyogta halkan, én pedig aprót bólintottam válaszul. 
Megfogta a kezemet, és amíg az ágyáig nem értünk el se eresztette. Szembe fordított magával, majd a puha tollpárnák sokasága közé fektetett.
Magamhoz húztam, és gyengéden megcsókoltam. Ő vad szenvedéllyel válaszolt, miközben csípőjét az enyémhez szorította. Kezeimmel selymes haját szántottam, ahogy a mellkasunk összeért, érezhetővé vált zakatoló szívverése.  Miközben nyelvünk féktelenül dolgozott, kezemet a hajából a nadrág övére vezettem, és vakon tapogatózva kicsatoltam. Ujjaimmal végig simítottam bársonyos bőrének minden négyzetcentiméterét, amibe érezhetően beleborzongott. 
Amikor a csók lendülete alább hagyott, sikeresen leráncigálta magáról a felesleges fekete nadrágját, így már egyetlen boxer volt rajta. A bőre forró volt, szinte perzselő forróságú, ellenben az én jéghideg, fázó testemtől. 
Nem érezte igazságosnak, hogy én még talpig fel vagyok öltözve, így elkezdte lehámozni rólam felsőmet, amitől csak még jobban fázni kezdtem. Észrevett egy ezüst medált a nyakamba, amit óvatosan kikapcsolt, majd az éjjeli szekrényre tett. A nyaklánc helyére csókokat adott, forró keze érintésére libabőrössé váltam.
- Shh.. Nem sokáig fogsz fázni, hidd el – mondta megnyugtatóan, miközben szorosan átölelt, és fordított a helyzetünkön.
A csípőjén ültem, lenéztem a kiszolgáltatott fiúra, kócos barna haja a párnán pihent. Ravaszul elmosolyodtam és erősen neki szorítottam a csípőmet az övének, összepréselte ajkait, és a szemeit szorosan hunyta le. Erőtlen sóhaj tört ki belőle, ahogy megismételtem a mozdulatot. 
- Egy kurva akárkivel csinálná ezt – ujjaimmal mellkasát cirógattam – Én csak veled – apró csókot nyomtam ajkaira, de utána felegyenesedtem.
- Nem gondoltam komolyan Debbie, nem akartam, hogy lenyúljanak téged – motyogta alattam, miközben folyamatosan szuszogott a kéjvágytól. 
- Luke erőszakoskodott, nem én akartam – vallottam be. 
Eddig idegesíteni akartam Louist, azzal hogy azt hitte, tényleg hagytam magam Lukenak, de csak is azért tettem, mert mérges voltam rá. Szavaim hallatán éreztem, hogy izmai megfeszülnek alattam, összeszorult a hasfala, és szemöldökét összevonta.
- Erőszakos volt veled? – felült az ágyon, a szemembe nézett, amíg a válaszomra várt.
Aprót bólintottam, és szemeimet lesütöttem a mellkasára.
Gyengéden ellökött magától, és az ágyra ültetett. Felállt, és a hatalmas ablak elé sétált. Háttal állt nekem, mélyeket lélegzett, miközben az ablakból a városra meredt. A teste körvonalai kirajzolódtak a sötétben, ahogy a város fényei bevilágítottak az ablakon.
A testén minden izom feszes volt, őt pedig egyetlen boxer takarta. Felálltam én is, és a háta mögé mentem, kezemet a vállára helyeztem, és szembe fordítottam magammal. Nagyot nyelt, mikor a szemembe nézett, éreztem, hogy kicsit megnyugszik. Jobb kezemmel megérintettem az arcát, és halvány mosolyt küldtem felé, jelezve, hogy nem számít mi történt.
- Hozzád ért, szétverem a képét, annak a seggfejnek – állkapcsa megfeszült.
- Louis, nyugodj meg, semmi nem történt. – közelebb húzódtam hozzá, és átöleltem nyakát, ő pedig átkarolta derekamat - Ne alacsonyodj le arra a szintre, hogy időt pazarolj egy ilyen senkire – mélyet sóhajtott, kellemes férfi kölni illata volt, amivel képtelenség volt betelni.
Csökkentettem a távolságot köztünk, hogy a szemébe tudjak nézni. Rózsaszín ajkai hívogattak, a szavak feleslegesekké váltak, és felváltották őket a csókok. Finoman, rajongva csókoltam meg, tudatva vele, hogy övé vagyok, megfogtam a kezét, és az ágy felé kezdtem tolni. 
Alulra kerültem, Louis kigombolta a nadrágom gombját, én pedig megemeltem a csípőmet, hogy könnyebben le tudja húzni rólam. Megcsókolta puha ajkaival a két oldalon kiálló csípőcsontom, világoskék szemeit, a kéjvágy teljesen sötétre színezte. A sötétben láttam, hogy elmosolyodik, felültetett engem az ágyon, és a hátam mögé ült. Melltartó pántom végig húzta a vállamon, gondosan ügyelve arra, hogy minél lassabban csinálja, ezzel is kínozva engem. Közben a hajamat félre dobta a vállamról, és csókokkal áldotta meg a nyakam. A lélegzetvételét hallottam közel a fülemhez, ami miatt kissé csiklandóssá váltak tettei. 
Mosolyogva oldalra fordítottam fejemet, és éreztem, ahogy szétkapcsolta a melltartóm. Elvette a fekete csipkés anyagot előlem, és a földre dobta. Szégyenlősen hajamat a mellem elé söpörtem, hogy valami féle takarást nyújtson nekem, de Louis a csuklómnál fogva megállított. Végig simított a hasamon, majd kezei a mellemre vándoroltak. Gyengén belemarkolt, én pedig fejemet a vállára ejtettem. Louis kellemes erősséggel megszívta a vékony bőrt a nyakamon, fejemet felé fordítottam, és vad csókba kezdtünk.
Újra felém kerekedett, a csuklómra nyomott egy puszit, és elmosolyodott. Elterülve feküdtem a fehér lepedőn, Louis az ujjait a bugyim szélébe akasztotta, és vadul húzta le rólam a csipkés anyagot. 
Hirtelen elszállt minden dühünk, elfeledtünk minden hibáját a másiknak, és csak mi maradtunk ketten.
Vadul téptük egymás ajkait, Louisról is lekerült az utolsó ruhadarab.
Lábaim remegtek a tagadhatatlan élvezetben, amikor hozzámért. Csodálatos volt a legelső férfival töltött együtt létem is, de ez a mostani felülmúlta az addigi összeset. Ismertük már egymást. És nagyon szerettük. A köztünk lévő kapcsolat, nem pusztán szex volt, sokkal több annál, szeretkezés. Szerettem volna utálatot érezni iránta, tulajdonképpen minden vágyam az volt. De ahogy egyre jobban megismertem őt, már képtelen voltam rá, mert tudtam, hogy nem rossz ember. Akkor már megértettem, mit miért tesz.
Hatalmas extázis érzet kapott el, a csípőmet emelgettem, a végsők közepette. Fáradtan feküdt el mellettem, verejtéktől vizes haja a homlokára tapadt, levegőt kapkodva próbált egyenletesen lélegezni. Felé fordultam, és egy utolsó csókot adtam szája sarkára, bőre íze kellemesen sós volt. A plafont bámulta egy hatalmas mosollyal az arcán, kezei a mellkasán összekulcsolva pihent. Fejemet a vállára hajtottam, és én is csatlakoztam a bámészkodáshoz. 
- Megőrjítesz Deborah –törte meg a csendet. Szokatlan módon, teljes nevemen szólított, ami miatt mondani valója még különlegesebbé vált számomra – velem még nem volt ilyen szerintem, szóval érezd különlegesnek magad – szavai hallatán hatalmas mosoly húzódott az arcomra, kicsit felemeltem fejem izmos válláról, és az arcát pásztáztam. 
- Szeretsz? – a választ várva éreztem, ahogy a pillangók életre kelnek a gyomromban, a vigyor még mindig az arcomon volt, ellenben Louis komolyan nézte tovább a hófehér plafont. Az ajkai résnyire nyitva voltak, mire kicsit összeharapta, látszott rajta, hogy a választ nehezen ejti ki majd a száján. 
- Lehetséges – nyögte ki a szót a lehető legőszintébb hangsúllyal.
- Talán én is – rántottam meg a vállam, mintha semmit se jelentettek volna ezek a szavak, de valójában fülig érő szájjal aludtam el. 

8 megjegyzés:

  1. Kedves Madison!
    Juhuuuu,végre kimondták mindketten az érzelmeket mégha feltételesen is. A rész perfekt volt ,a végére akartam érni,és mire odaétem,bennem volt,hogy a francba miért csak ennyi. Egyszóval el lettem bűvölve.
    Köszönöm, és alig várom a következő epizódot,kérlek siess vele!
    Sok puszi,
    Klau

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Klau! :D
      Ez a feltételes mód, valójában, nem a bizonytalanságot jelenti ebben az esetben, csak ahogy már ismeritek a két karakter, tudhatjátok, hogy nem igazán vallják be egymásnak az érzelmeiket. Viszont Debbie gondolataiból, amiket írok, szerintem lerí, hogy oda van Louisért. Minden bizonnyal, Louis gondolatai, érzései is hasonlóak Debbie irányába, nem de? ;)
      Egyébként nagyon köszönöm a kommentedet, hálás vagyok érte.
      xoxo

      Törlés
  2. Hey-hey! :D (visszatérek erre a köszönésre)
    Hú, olyan régóta vártam már ezt a részt, és tessék, megérte még utoljára a mai napon feljönni ide. :D Te jóságos, tehéntúró, a rész TÖKÉLETES lett, az nem kifejezés. :) Yeah, yeah, Easy megőrült...xd Kapd össze magad, te szaros, Madison egy remek fejezetet hozott össze! ;)
    Na, jó, nem fárasztalak tovább a hülyeségeimmel. :D
    Várom a következőt! <3
    Legnagyobb rajongód,
    Easy xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hey-hey Easy! Már hiányzott ez a jól megszokott, öreg köszönési forma. :')
      Ide mindig megéri feljönni, oké? :D Kitudja, melyik elmebeteg pillanatomba, jön rám az írhatnék, és teszem ki az új részt! ;)
      Jóságos tehéntúró? Azosztigen.. :D Ilyen reakciót se olvastam még egy részre.
      Egyébként köszönöm a kedves kis véleményt, örülök, hogy tetszett ! :D <3 :)

      Törlés
  3. Még csodálatosabb nevű Madison! ;D
    DEBORAH és Louis az őrületbe kergetnek! Imádom őket! Olyan mintha most egy bomba robbant volna, tökéletes lett. Nem túlzottan perverz, mégis hihetetlen, hogy mennyire sikerült kiemelni a kapcsolatuk ezen részét.
    Továbbra is így, mert ez a blog megéri minden betűjét és sorát! Kíváncsian várjuk Louis és DEBORAH tökéletes kapcsolatának folytatását. :,D
    xxx Rowena

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még annál is csodálatosabb nevű Rowena! :DDD ( nem tudom, hogy ezt hová ragozhatnám, ennél jobban)
      Megnyugtató, hogy tiszteletben tartottad, azt, hogy csak is LOuis hívhatja Deboraht, Debbienek.:D Najó... Csak neked, csak most... megengedem. ;) Legyen Debbie. De tényleg csak neked. :D
      Egyébként, ami a rész perverzségét illeti, be kell vallanom szándékosan döntöttem úgy, hogy elhagyom az olyas fajta szavakat, hogy ' behatolás, meg pénisz.... és társai ', mert ezek intim dolgok...Szerintem nem illik erről, ilyen nyíltan beszélni, még akkor se, ha az egész történet csak fikció, kitalált dolog. Ha valaki ilyesfajta dolgokat akar olvasni, az ne nálam keresgéljen. :D Ez így volt szép, és meghitt, remélhetőleg mindenkinek tetszett.
      Rettentően aranyosnak találtam a szavaid, örülök neki, hogy ez a véleményed. :) <3
      Amíg ti tűkön ülve vártok, addig én boldogan írom nektek a részt. :D Még egyszer NAGYON köszönöm a kommented.
      xoxo

      Törlés
  4. Hát ez a rész... csodálatos volt, na végre már kimondták azt amit éreztek, hogy"talán " szeretik egymást.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak is ugyanazt tudom neked is írni, mint a legelső kommentelőmnek. :D Ez a feltételes mód, nem az aminek látszik. :D
      Attól még, hogy ezt mondják, nem feltétlen van így, mint ahogy ez már kiderült Debbie gondolataiból. :) Köszi a kommentet. <3

      Törlés